A Nemzeti Eszközkezelőt 2012-ben azért hozták létre, hogy a hiteleiket törleszteni nem képes, szociálisan rászoruló hiteladósok lakhatását biztosítsa, amint megszabadítják őket az adósságtehertől. Ferenczhalmy Zsófia, az Eszközkezelő kommunikációs munkatársa kiemelte: mindkét feladatot tudják teljesíteni.
Ingatlanok megvásárlásával a bank lemond a vételáron felüli követeléséről, így a hitelfizetéstől az adós megszabadul, ezt követően pedig határozatlan idejű bérleti szerződést kötnek vele. Ez azt jelenti, hogy ha a kedvezményes bérleti díjat fizeti, egy életen át az ingatlanban maradhat, s ez a jog örökölhető.
A programba bekapcsolódók között azonban vannak olyanok is, akik még ezt a csökkentett bérleti díjat, illetve a közüzemi számlákat sem tudják fizetni.
A törvény alapján hat hónap után fel kell mondani azoknak a bérlőknek a szerződését, akik nem fizetik a bérleti díjat, vagy a közös költséget. Hogy ezek a bérlők ne kerüljenek az utcára, az eszközkezelő kidolgozott egy programot, aminek keretében a bérlő egyrészt elismeri az addig felhalmozott adósságát, és vállalja, hogy részletekben törleszti, másrészt egy éven keresztül egy mentorszolgáltatást kap – magyarázta.
A HBSZ-program (határozott idejű bérleti szerződés) a Református Szeretetszolgálat és a Magyar Máltai Szeretetszolgálat szakképzett munkatársai segítenek az anyagi nehézségekkel küzdőknek.
Major Gábor, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat hiteles programjának vezetője szerint komplex szolgáltatást kell nyújtaniuk a bajba jutottaknak.
Nagyon alacsony jövedelmű családokról van szó. Azzal, hogy az eszközkezelő megvásárolta lakásukat, megszabadultak a jelzáloghitel törlesztésének kötelezettségétől, nagyon sok esetben azonban maradt egyéb tartozás. Ezeket a tényeket összefoglaljuk, próbáljuk a családdal áttekinteni, megnézzük, hogy a problémákra van-e alternatív megoldás. (…) Ezek a családok gyakran elszigetelődnek, és abban is tudunk segíteni, hogy megtalálják azokat a potenciális támogatásokat, melyek számukra nyitva állnak. Megnézzük azt is, hogy a háztartás gazdálkodásában vannak-e tartalékok – sorolta.
Szerinte az egyik leggyakoribb probléma a stabil jövedelemforrás hiánya, de ebben is igyekeznek hathatós tanácsokat adni. Segítünk önéletrajzot újrafogalmazni, végiggondolni, hová érdemes azt beadni. Megnézzük azt is, milyen átképzési programok vannak – jegyezte meg. A tapasztalatok azonban azt mutatják, nem minden esetben elegendő az egy év a fizetési képesség helyreállítására.
A mentorálási folyamat igazán arra elég, hogy ezek a folyamatok beinduljanak. Vannak olyan családok, akiket a 12. hónap végén formálisan el kell engedjünk, de nyilván, mint segélyszervezet, a későbbiekben is segítünk nekik, ha hozzánk fordulnak – hangoztatta.
A héten megjelent kormányhatározat is azt tűzi ki célul, hogy hosszabb ideig és további megoldások kidolgozásával is lehessen kezelni a hátralékfizetési problémákat – mondta Ferenczhalmy Zsófia. Így a szerint a közmunkaprogramba is bevonják a nem fizető ügyfeleket.
Most dolgozzák ki a koncepciót. Egy évről kitolódik másfél-két évre a program azokban az esetekben, amikor úgy látja az eszközkezelő, és a mentorok, hogy több időre van szükség a bérlő fizetőképességének helyreállítására. A kormányhatározatba belekerült, hogy azok is, akik nem tudják elvégezni bérlőként a kötelező felújításokat, részt vehetnek a HBSZ-programban.
Június végéig 26 ezer szándéknyilatkozatot fogadott be az eszközkezelő, és 17 ezer ingatlant vettek át. A 26 ezres ingatlankeretszám a jövőben bővülhet.
OPH
