A rengeteg színes kulturális programban, (Európában először) a helyi közösségi házban, megnyílt egy tárlat, ami a kommunizmus bűntettei, az európai büntető bíróság felállításának esélyei vitaprogramot vezette fel.
Ezen vett részt többek közt Tőkés László EP-képviselő, nagyváradi református püspök, aki szintén a nyári egyetem alapító tagja.
- Nagyon fontosnak tartom, hogy ne defenzív magatartást tanúsítunk a mostani panelbeszélgetés keretében, hanem egy keresztény Európa víziójáról gondolkozunk és tanácskozunk. Bizony, nagyon sokan hajlamosak arra, hogy visszavonulót fújjanak, és amiképpen a gyertya nem arra való, hogy a véka alá rejtsék, hanem, hogy gyertyatartóba tegyék, s mint Krisztus urunk, világítson a házban lévőknek. Azonképpen nekünk sem az a dolgunk, hogy behúzódjunk a templomba és nyalogassuk a sebeinket, majd azon sopánkodjunk, hogy mennyire elvallástalanodott Európa. Ki kell jönnünk Tusnádfürdőre, ki kell menni az európai fórumokra, s Krisztus világosságát éltetnünk kell, lobogtatnunk kell a társadalomban. Azt hiszem, sajnos már nagyon kevés helyen él ez a szellemiség, ahol van egy keskeny útsáv, ahol a hívő fiatalok találkoznak, tanácskoznak. Vagy olyan fórum, ahol Európa hitbeli jövőjét tárgyalják meg. Ebből a szempontból nemhogy szégyenkeznünk kellene, hogy az EU perifériáján vagyunk, hanem büszkének lennünk, hogy egy hozzáadott értéket képviselünk. Jó volna, ha ezt a hozzáadott értéket megszívlelnék Európa transzcendens iránt érzéketlen urai.
Az a történelmi beágyazottság, amivel a magyarság rendelkezik, hogyan képes megtartani bennünket értékrendszerünkben, hogyan válik mindez kikezdhetetlenné?
- Nem véletlen, hogy a kommunizmus is az ateizmussal operált. De elszörnyedve látjuk, hogy a nyugati liberális demokrácia is másmilyen módon ugyan, de a vallásellenesség, keresztyénellenesség eszközeit veszi igénybe, hogy szétbombázza az emberek szívét és agyát. Mint ahogyan a kommunista ateizmus is agymosást hajtott végre a hívő ember lelkében. Ezektől nagyon kell óvakodnunk, mert identitásunk alappilléreiről van szó. A hitről és a nemzeti öntudatról, amely kettő Erdélyben együtt jár, mint egy madárnak a két szárnya, vagy mint az ikertestvérek, olyan viszonyban vannak egymással.
A kiállításon részt vett Neela Winkelmann (igazgató, Európai Emlékezet és Lelkiismeret Platform), aki egykor Tőkés László javaslatára kezdte meg a munkát, jelen kiállítás kurátoraként tárgyilagosságával is mutatva, van még teendőnk:
- Az volt a fő gondolatom, hogy még nem számoltuk meg a halottainkat a kommunizmus bukása után. Húsz évvel a kommunizmus bukása után kezdtünk ezen dolgozni, és rá kellett jöttünk, nem tudjuk, hogy hány áldozata volt. Ötmillió, ötvenmillió áldozatunk van? Senki nem tudta ezt a számot. A nemzetközi igazságszolgáltatás, a kommunizmus elévülhetetlen bűnei és az igazságszolgáltatás ezekben az esetekben hogyan néz ki? Már tavaly, az EU Parlamentben éppen Tőkés László EP-képviselő védnöksége alatt bemutattuk ennek a programnak az eredményeit. Azt döntöttük el, hogy az EU-közösségnek legalább hat olyan élő személyt mutatunk be, akik a kommunizmusban elkövetett bűnökért soha nem álltak törvényszék elé. A helyzet az, hogy ennél sokkal többre akadtunk, két számjegyűre emelkedett a számuk. Idén augusztusban lesz egy konferenciánk, amelyen egy ettől nagyobb számot fogunk megjelölni azokról, akik még élnek. Nem csak a bűnözőket keressük meg, hanem tanúkat, tanúvallomásokat. Teljes ügyeket kívánunk feltárni. Már tavaly kérvényeztük, hogy állítsanak fel egy törvényszéket, ahol a bűnösök eseteit tárgyalni lehet. Észtország már válaszolt, és kezdeményezte, hogy egy új, nemzetek fölötti igazságszolgáltatási szerv jöjjön létre ezen bűnözők elítélésére. Ennek tagja Magyarország is, akikkel együttműködünk. Reméljük, a közeli jövőben, ebben is fejlemények lesznek.
