Ugyan 2016-ot többen az új lakások évének tartották, ebben az időszakban inkább a kiadott építési engedélyek száma nőtt dinamikusan, mintegy 2,5-szer több engedély került kiadásra, mint az ezt megelőző évben.
Az új lakások szegmensében az igazi áttörés 2017-ben várható, ugyanis több ezer újépítésű lakás kerülhet a piacra országszerte. Ez elsőre soknak tűnhet, az igényekhez képest viszont meglehetősen kevésnek mondható.
Kevés az építész
A 2016-ban bevezetett lakáspolitikai intézkedések által támogatott újlakás-piacon jelentkező egyik tendencia, hogy a fejlesztések megvalósításához nehéz építészeket találni. Egyes szakemberek szerint ilyen mértékű hiány nem volt az utóbbi 50 évben, a végzettek jelentős része ugyanis külföldre szerződik, ahonnan nem is jön haza. Egy másik probléma, hogy az idősebbek folyamatosan elhagyják a szakmát, mivel nem tudják tartani a lépést a változó jogszabályokkal, és az elektronikus tervezésre való átállás is kihívást jelent számukra.
Nem mindenhol bővült a piac 2016-ban
A válságot követően 2016-ban az árak és a forgalom tekintetében is szinte teljesen sikerült felzárkóznia a lakáspiacnak. A területi adatokat tekintve megállapítható, hogy a legmagasabb árszínvonal Budapesten, Győr-Moson-Sopron és Hajdú-Bihar megyében érvényesül, a nagyvárosok közül Kecskeméten, Tatabányán, Székesfehérváron és Debrecenben drágultak legnagyobb mértékben az ingatlanok. A bővülés nem volt mindenhol érezhető, Nógrád és Somogy megyében ugyanis csökkentek a lakóingatlanok átlagos Ft/m2 árai. A típus is meghatározó, legszembetűnőbb a lakótelepi lakások átlagárainak változása volt, ezzel szemben a családi házak árszínvonala csökkent.
Visszafogott a dunaújvárosi ingatlanpiac
A Dunaújvárosban eladó lakások négyzetméterenkénti átlagárai az országos szinttől 48-58 százalékkal elmaradnak. Ez tendencia a családi házak szegmensében is jelentkezik, bár lényegesen kisebb mértékű – 9 százalékos - az eltérés. A dunaújvárosi ingatlanárak az ország egyes nagyvárosaihoz viszonyítva is nagyon kedvezőek, Győr, Debrecen, Kecskemét, Székesfehérvár árszínvonalától mintegy 30-46 százalékkal olcsóbbak az átlagos Ft/m2 árak. A Tatabányán tapasztalható szinthez képest ennél kisebb mértékű különbség érezhető – 15 százalékos - az egyes ingatlantípusok esetén.
Átlagos ingatlanárak az ország egyes vidéki nagyvárosaiban (Ft/m2)
2015-ben országosan több mint 30 százalékkal emelkedtek a lakóingatlanok átlagos négyzetméterenkénti árai, ehhez képest idén már nem volt megfigyelhető ilyen mértékű száguldás, az emelkedés mindössze 7,5 százalékos volt. Ez a jelenség a dunaújvárosi ingatlanpiacon is érvényesült, az egyes ingatlantípusok átlagárai 6-8 százalékkal bővültek éves viszonylatban. A trendhez a családi házak szegmensében a lakáspiacra jellemző ciklikusság társult, ezzel szemben a tégla-és panellakások esetén egy-egy kiugróbb bővüléstől eltekintve inkább stagnálás volt jellemző az év nagy részében.
2016-ban a forgalom összességében mintegy 5 százalékkal mérséklődött 2015-höz képest, melynek hátterében a vevők kivárási szándéka állhat, akik abban reménykednek, hogy az újlakások piacra kerülésével a használt építésű társaik átlagárai csökkennek. Az árváltozás az utóbbi két évben még kétszámjegyű volt az ingatlanpiacon, ennek mértéke a szakértők szerint idén egyszámjegyűre mérséklődhet, az igazi motor pedig az újlakások piaca lesz.
Forrás: Ingatlannet.hu
