A 2008 és 2013 közötti időszakban a hazai ingatlanpiacon nagymértékű zuhanás mutatkozott, a tranzakciószám a felére csökkent, az árak pedig 5-30 százalékkal estek vissza.
A 2014 óta mutatkozó felfelé ívelés az egyes régiókban eltérően érvényesült: néhány területen a forgalom a válság előtti éveknek megfelelően alakult, az árak túlszárnyalták a tíz évvel ezelőtti szintet, míg más térségekben visszafogott maradt a piac.
Nem mindenhol indult meg a piac
A vidéki városok viszonylatában a debreceni és soproni társasházi lakások a válság évei alatt is értékállónak bizonyultak, az átlagárak 5%-kal mérséklődtek, míg Tatabányán 35%-os volt a visszaesés. Napjainkban már csak emlék ez a tendencia, a piac három éve nem áll meg. Az utóbbi években Szombathelyen nagymértékben - 60-70%-kal - drágultak a lakásárak, ehhez képest kisebb– maximum 30%-os – volt a változás Pécsen, Szolnokon és Szekszárdon. A tavalyi év során 15%-ot meghaladó volt a lakásárak növekedése, Budapesten 22%-os, a vidéki városokban 13,8%-os, a községekben pedig 9,3%-os volt a bővülés. A drágulás Közép-Magyarországon volt a legszembetűnőbb, míg Észak-Magyarország ingatlanpiacát jellemezte a legkisebb áremelkedés országos viszonylatban. A térségek közül a nyugati nagyvárosok, illetve a Balaton-menti városok kiemelkednek – ezek a terület felhúzzák az országos statisztikákat -, míg a keleti térségekben – néhány népszerű nagyváros kivételével – stagnálás vagy csökkenés mutatkozott, ez a változás azonban az egyes típusoktól függően különböző mértékben érvényesül.
A családi házak átlagárainak változása 2016 április és 2017 április között egyes nyugat-magyarországi nagyvárosokban
Az áprilisi adatok alapján elmondható, hogy Nyugat-Magyarországon sem mutatkozik egységes kép. A térségen belül nem minden nagyvárosra volt jellemző az áremelkedés a családi házak szegmensében az utóbbi egy évben: Szekszárdon 11%-kal csökkentek, Zalaegerszegen, Dunaújvárosban, Kaposváron inkább stagnáltak, míg Székesfehérváron 18%-kal bővültek az átlagos négyzetméterenkénti árak.
Nem szálltak el az ingatlanárak Dunaújvárosban
Átlagos ingatlanárak Dunaújvárosban és néhány környező településen (Ft/m2)
A jelenlegi átlagárakat nemcsak az ingatlan elhelyezkedése, hanem a típus is befolyásolja. A dunaújvárosi ingatlanpiac ár tekintetében kiemelkedik a környező városok viszonylatából: a Dunaföldváron eladó ingatlanok átlagáraihoz képest 60-80%-kal magasabb, Sárbogárd árszínvonalánál pedig 48-86%-kal borsosabb átlagos négyzetméterenkénti árakra lehet számítani. A Ráckevén eladó családi házakhoz képest 3%-kal magasabb, míg a téglalakások szegmensében 3%-kal alacsonyabb átlagos négyzetméterenkénti árakra számíthatnak a vevők, a paksi ingatlanárak viszonylatában ugyanakkor – típustól függően – 11-62%-kal elmaradnak a dunaújvárosi átlagos Ft/m2 árak. A városban a társasházak nagyobb mértékben drágultak éves szinten, mint a családi házak: a Dunaújvároson eladó lakások átlagos Ft/m2 árai 8-9%-kal emelkedtek a tavalyi év azonos időszakához viszonyítva.
A dunaújvárosi lakások átlagárainak változása 2016 április és 2017 április között
Bővül az újlakások szegmense
Az ingatlanpiac tehát 2017 első harmadában sem állt meg, az év további részében, illetve 2018-ban a szakértők szerint a használt lakások piaca mellet az új lakások szegmense is egyre nagyobb szerepet kaphat a tavaly év elején bevezetett lakáspolitikai intézkedéseknek köszönhetően. A kínálat bővülésével felmerül a kérdés, milyen irányba változnak – vagy változnak-e - a használt társaik átlagárai.
Forrás: Ingatlannet.hu
