Céltalanul bolyong egy óceánjáró. A fedélzetén négyezer utas. Fogalmuk sincs arról, hogy mi az irány, hol a végső kikötő. S ami végképp ijesztő, a hajó kapitánya se tud többet, csak annyit, hogy „el innen”, menekülni valami elől, ami félelmetes.
Az utasokért éppen csak annyi tehetnek, hogy ellátják őket feszültségoldó itallal. Ingyen. Meg persze étellel is, és fizetni azért sem kell. Luxusjárat lévén, egy dúsgazdag cégtől, amely jókora összegért körutazásra viszi a fizetőképeseket, sok minden elvárható, de a grátisz pia azért mégsem. Csakhogy szükség törvényt bont.
A körutazás ezúttal igazi szellemúttá vált. A látszólag cél nélkül megtett sok száz tengeri mérföld célja: kikerülni Irmát! A ritka, szép női név – tudjuk az elmúlt napok híreiből – egy rettenetes hurrikánt takar, amely szinte mindent képes megsemmisíteni, ami az útjába kerül. Ez elől menekítette a négyezer utast a Norwegian Escape nevű hatalmas hajó. Szeptember másodikán indult a floridai kikötőből, hogy egy heti emlékezetes karib-tengeri hajókázásról biztonsággal visszatérjen. De a közelgő Irma lenullázta a remélt biztonságot, jövetelének híre felforgatta az útitervet, s a parancsok rendelkezett: két nappal a tervezett visszaérkezés előtt kikötött Miamiban, hogy az ott élő utasok megtérhessenek otthonaikba, és fölkészüljenek a soha nem látott erősségű viharra. Igen ám, de Miami akkor épp evakuálás előtt állt, a hatóság már kiadta az ukázt, és a városlakók szélsebesen pakolni kezdtek.
Fotó:MTI
A luxus óceánjáró utasai, vagyis a módosabb emberek sejthették, ekkora elemi erővel szemben az ő jobb házaik sem tudnak teljesen biztos védelmet nyújtani. Az olvasottabbja tán ismerte az ókori Róma költője, Horatius bölcs mondását: A sápadt halál ugyanúgy rugdossa a szegények kunyhóajtaját, mint a királyok palotáinak kapuját. Egy szó, mint száz, a többség amellett döntött, nem száll ki, folytatják az utat, akár ha bizonytalan lesz is a megérkezés ideje. És megpucoltak a veszély elől. A hajó ment erre, ment arra, csak hogy kikeveredjen a viharzónából. Az biztos, hogy az utasok tele voltak feszültséggel, aligha szabadultak a gondolattól, hogy mi van otthon – de nem tehettek mást, mint hogy igyák a nyugtató italokat. Vártak. Reménykedtek. A hajó pedig folytatta „szellemútját”.
Aztán Irma, miután kidühöngte magát, az elmúlt vasárnap továbbvonult, pusztulást hagyva Floridán. A rádióhíreket hallva az emberek azt hitték, végre hazamehetnek. Tévedtek. Miami kikötőjét a hurrikán olyannyira megrongálta, hogy a hajókolosszussal lehetetlen volt kikötni. A céltalan út tehát folytatódott. Egy időre lehorgonyzott, utasokat vett át testvérhajójáról, mert az parancsot kapott, hogy induljon St. Thomas szigetére, vigyen élelmet, és mentse ki az ott rekedt turistákat. Végül a hét derekán a kalandos utat megtett óceánjáró kiköthetett. Utasai hazatérhettek.
Mi a hurrikánjárástól messze vagyunk. A hívatlanok vonulási útját is blokkolni tudtuk. Nincs más biztonságos „kikötőnk”. Csak ez a 93 ezer négyzetkilométer.
