Bár a krónikus fájdalmakkal nem könnyű megbirkózni, friss kutatások a megfelelő alvás jelentőségét hangsúlyozzák a fájdalomérzet csökkenésében. Vida Zsuzsanna, a JóAlvás Központ neurológus főorvosa, szomnológus az összefüggésekre és az alvászavarok kezelési lehetőségeire hívja fel a figyelmet.
A Sleep című szaklapban megjelent tanulmány szerint a kielégítő mennyiségű alvásnak fontos szerepe van bizonyos krónikus fájdalmak kezelésében és bizonyos sebészeti eljárások előkészítésében. A kutatók egy kísérlet keretében összehasonlították ugyanis a jó alvás és a codein (egy bizonyos fájdalomcsillapító) hatását a fájdalomérzetre, és érdekes eredményre jutottak.
A tudósok 18 egészséges, fájdalommal nem küzdő önkéntest vontak be a kísérletbe. Véletlenszerűen két csoportra osztották őket négy éjszakára, és amíg az egyik csoport a megszokott időtartamban pihent, a másik csoportnak 10 órát kellett ágyban töltenie, vagyis több lehetőséget kaptak az alvásra. Később az objektív nappali álmosságukat egy ún. alvási látencia teszttel mérték, míg a fájdalomérzékenységüket sugárzó hő ingerrel vizsgálták.
Az megfigyelések azt mutatták, hogy a meghosszabbított alvási csoport 1,8 órával többet aludt, mint a másik, aminek eredményeként nőtt a nappali éberségük, amely pedig összefüggésbe hozható az alacsonyabb fájdalomérzékenységgel. Ugyanis ennél a csoportnál 25 százalékkal nőtt az az idő, amíg a résztvevők ki tudták tenni az ujjukat a sugárzó hőnek. Ez már csak azért is döbbenetes, mert ez az eredmény jelentősebb, mint amit 60 mg codein használatával értek el.
Ez a következtetés a kutatók szerint fordítva is igaz: a megnövekedett fájdalomérzékenység akár a nem kielégítő mennyiségű és minőségű alvás következménye is lehet.
Nagy valószínűséggel az alvás és a fájdalomérzet kapcsolata mindkét irányban működik. Tehát megfelelő fájdalomcsillapítással akár az alvás minősége is javítható és az megfelelő, kielégítő alvás hozzájárulhat a fájdalmak enyhítéséhez is – hangsúlyozza Vida Zsuzsanna. A JóAlvás Központ neurológus főorvosa, szomnológusa hozzátette: Egy-egy rossz éjszaka nem jelent problémát, de mindenképpen fel kell figyelni arra, ha az alvásproblémák állandósulni látszanak. Nem csak az lehet figyelmeztető jel, ha konkrétan ébren vagyunk éjszaka, de az is. ha elkezdünk félni az elalvástól, ha szorongunk, ha úgy érezzük, egész éjszaka jár az agyunk, ha nem tudjuk elengedni a zavaró gondolatokat, ha nappal nehezen koncentrálunk, ingerlékenyek, fáradékonyak vagyunk, ha romlik a teljesítőképességünk. Nem mindenki tudja, de a horkolás és az alvási apnoé (légzéskimaradás) kezelése is szomnológiai feladat.
Bármilyen alvászavarról, vagy alváshoz kapcsolódó problémáról van szó, elsősorban ki kell deríteni, milyen okok vannak a háttérben. Az orvosi kivizsgálás során fény derülhet olyan alvásbetegségre vagy egyéb – belgyógyászati, pszichiátriai, fül-orr-gégészeti, kardiológiai, pulmonológiai, urológiai – eltérésekre, melyek kezelésével az álmatlanság vagy más, alvási rendellenesség is megszüntethető. Az alvászavart kiváltó okok felderítése után a kezelőorvos feladata annak meghatározása, hogy a kezelés a továbbiakban gyógyszeres, vagy pszichoterápiás módszerek segítségével történjen, és természetesen szükség lehet a két módszer kombinációjára is, különösen, ha esetleg krónikus fájdalommal is küzd a páciens.
