A hajléktalanok közterület-használatát korlátozó, október 15-én hatályba lépett jogszabály célja, hogy nagyobb segítséget kapjanak a rászorulók, akik akkor törhetnek ki több eséllyel a hajléktalanságból, ha igénybe veszik a nekik szóló ellátásokat.
Ezt mondta Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára. Úgy fogalmazott, hogy az elmúlt 28 évben sokféle, a hajléktalanokat érintő szabályozás született, de egyiknek sem sikerült segítenie a rászorulókon, hiszen továbbra is sokan közterületeken húzták meg magukat. Az államtitkár szerint a hajléktalanságból kivezető út a hajléktalanszállásokon keresztül vezet. Közölte, az elmúlt években mindig volt elég szálláshely, az igazi probléma az, hogy az ellátást nem vették igénybe, pedig azzal a rászorulók olyan segítséget kapnak, amely segít kitörni a hajléktalanságból.
Mint már arról korábban is írtunk, városunk önkormányzata a helyi hajléktalanellátási feladatokkal teljes egészében a Magyar Mentőszolgálat Alapítványt bízta meg. Nálunk olyan rendszer működik, amely lépcsőzetesen segíti a fedél nélkül maradtak a visszailleszkedésbe. Ezt segítette az a szeptemberi közgyűlési döntés is, amellyel kilenc önkormányzati bérlakást biztosítottak az alapítványnak. Pribil Sándor, a Magyar Mentőszolgálat Alapítvány elnöke elmondta, Dunaújvárosban két olyan intézményt működtetnek (Papírgyári úti és Kandó Kálmán téri épület), amelyek befogadóképessége több mint négyszáz fő. Hangsúlyozta, mindenkinek, aki ma lehetőséget szeretne kapni az élettől, hogy emberi körülményekhez méltó módon lakhasson, annak az alapítvány lehetőséget biztosít. Tizenegy-féle szociális ellátást nyújtanak az éjjeli menedéktől kezdve a nappali melegedőn át a kiléptető lakásokig, egyéb ellátásokkal (étel, tisztálkodás, gyógyszerek) egyetemben, tehát minden lehetőséget meg tudnak adni ahhoz az újrakezdési folyamathoz, hogy az utcáról bekerülve bérelt lakásba juthassanak a rászorultak. Mint azt Pribil Sándor elmondta, örülnek a rendeletnek, többek között azért, mert így az utcai szociális szolgálatuk is érdemben tud dolgozni, és megmutathatják az érintetteknek, hogy milyen lehetőség áll rendelkezésükre az újrakezdéshez.
Gombos István, városunk humán ügyekért felelős alpolgármestere a témával kapcsolatban lapunknak elmondta, vannak, akik félreértik a rendelet jelentőségét, és méltatlannak tartják a betartatását. Holott segíteni kívánnak minden fedélnélkülinek ezzel, hogy emberséges körülmények között élhessenek. Arról is szólt, hogy az érintett, az utcán életvitelszerűen tartózkodó hajléktalanokkal először egyeztetnek, beszélnek a szociális szolgálat munkatársai, tisztességes hozzáállással bánnak vele. A cél nem a kényszerítés, hanem hogy az önkormányzat és a szolgálat összefogásával jobb körülményeket biztosíthassanak a hajléktalanoknak. A másik oldalról fontos az is, hogy így az utcán épített sátrakat, bungikat, a felhalmozott lomokat, a környezetre káros hulladékokat eltakaríthatják a zöldövezetekből.
Pribil Sándor elmondta, a rendelet bevezetése óta tizenegy ilyen helyszínt raktak rendbe (amely egyébként is lakhatatlan, emberi élethez méltatlan volt) például a radar mögött, a Duna-parton, a Decathlon áruháznál. Ezzel egyidőben huszonegy hajléktalan befogadásáról gondoskodtak, közülük mintegy tizennégyen kívántak élni az általuk kínált lehetőséggel, a többiek rokonoknál, ismerősöknél, barátoknál oldották meg a szállást. Hozzátette, városunkban nem jellemző, hogy életvitelszerűen lakjanak hajléktalanok az utcán, még figyelmeztetést sem kellett kiadni emiatt. Hangsúlyozta, a dunaújvárosi szállókon minden rászorulónak van hely, senki nem marad fedél nélkül az utcán.
