Dunaújvárosban, az egyetem épületében tartotta meg XVI. konferenciáját a Magyar Acélszerkezeti Szövetség (MAGÉSZ). A résztvevők áttekintést kaptak az iparág helyzetéről, az elmúlt időszak beruházásairól, új létesítményekről, valamint a várható kihívásokról.
Aszmann Ferenc elnök rövid köszöntője után átadta a MAGÉSZ Magyar Acélszerkezeti Szövetség által alapított Az Év Acélszerkezete Nívódíjakat.
A modern társadalom gerince
Fokozott érdeklődés fogadta Az acélipar kihívásai, 2022 címet viselő előadást, amelyet Felföldiné Kovács Ágnes, a Magyar Vas- és Acélipari Egyesülés fenntarthatósági szakértője tartott. Bevezetőjében az acél, mint mérnöki és építőipari anyag jelentőségét emelte ki. Az acél a modern társadalom gerincét adja: munkahelyeket és gazdasági növekedést teremt, elválaszthatatlanul összefonódik a gazdasági növekedéssel és jóléttel. A nyersanyagok közül csak az arany és az olaj éves forgalma nagyobb a világon, mint a vasércé.
A hazánkban előállított acélipari termékek mintegy kétharmadát exportáljuk, emellett 3,5-4 millió tonna az ország acélfelhasználása, melynek körülbelül négyötöde importból származik.
Az acélipar elkötelezett az energiapolitikai célok megvalósításában, a zöldátálláshoz szükséges alapanyagok biztosításában, valamint a valamint a hosszú távú, karbonmentes technológiaváltásban.
Iparági kihívások egy hullámzó piacon
A szakemberek számára rendkívül nehéz feladatot jelent gazdasági prognózisokat felállítani a világjárvány és az ukrajnai háború hatásai által erősen sújtott környezetben. A magyar gazdaságban idén január-februárban már látszott egyfajta javulás: növekedni kezdett az ipari termelés, a kivitel is megindult, de jött a háború, az infláció felgyorsult, az alapanyag-ellátás összeomlott, az energiaárak az egekbe szöktek. A háború miatt térségünk Európa sokkal kockázatosabb része lett, ami a befektetések megítélésén, a térségi valuták árfolyamán és a kamatszintek emelkedésén is lemérhető.
A magyar acélipar is nehéz helyzetben van. Napi szinten küzdelmet jelent az energia- és alapanyag-beszerzés, a magas árak, a logisztikai problémák, a piaci körülmények folyamatos változása és nem utolsósorban a szakemberhiány. A termelés fenntartása is kihívás, a magyar acélipar jelenleg a megmaradásért küzd. Állami szerepvállalás (ösztönzőrendszerek, pályázatok, zöldhitelek, szakemberképzés) nélkül nehezen képzelhető el a magyar kohászat zöldátállása, de a szakemberek mindent megtesznek ennek és az iparág fennmaradásának érdekében.
Biztató előjelek
A sok bizonytalanság és negatív tényező mellett alapvetően biztató előjeleket is láthatunk. A válságot követő erőteljesebb visszapattanást követően az acéliparban is további növekedésre számíthatunk. A pozitív szcenárió bekövetkeztéhez ugyanakkor elengedhetetlen az európai és állami szintű, az ipari szereplőknek nyújtott segítség az energiaválság okozta teljes iparági válság elkerülése érdekében.
Felföldiné Kovács Ágnes megállapításait több alkalommal, saját tapasztalatait ismertetve alátámasztotta előadásában Kovalik-Deák Tamás, a Salzgitter Mannesmann Acélkereskedelmi Kft. ügyvezető igazgatója, aki számos markáns megállapítással mutatott rá, milyen nagy változások tanúi vagyunk az acéliparban: Az európai acélipar marginális tényezővé zsugorodott a világban. Az energia ára döntően meghatározza az előállítás költségeit. Most kezdjük megtapasztalni, hogy a globalizációnak árnyoldalai is vannak. Az európai acélgyártók a behozatali szabályok szigorításában bíznak. A szállítási, minőségi bizonytalanságok miatt kontinensünk felhasználói mindinkább európai gyártóktól tudnak, akarnak acélárut rendelni.
Új megoldások, új törekvések
A rendezvény további részében más dunaújvárosi vonatkozású prezentációkkal is megismerkedhettek az érdeklődők. A DAK Acélszerkezeti Kft. a közúti visszatartó rendszerek gyártása területén hazánkban piacvezető vállalkozás. Pozíciójának megtartása érdekében a vállalat rendszeresen tesztel újabb és újabb megoldásokat. Tarány Gábor ügyvezető igazgató töréstesztekről készült, rendkívül szemléletes videofelvételekkel illusztrálta a közúti korlátok tervezési, fejlesztési kérdéseit, irányait.
A Dutrade Zrt. a vevők minél jobb, szélesebb körű kiszolgálása érdekében nemrégiben csőlézer berendezés vásárlásáról döntött. Lantai Miklós műszaki igazgató az Olaszországból érkezett, nemrégiben telepített gép kiválasztásának szempontjait, a beüzemelés tapasztalatait ismertette a hallgatósággal.
A további előadásokon a hazai acélszerkezeti szakág több más képviselője mutatta be az elmúlt időszakban megvalósított vagy folyamatban levő munkáit, kiemelkedő fontosságú, különleges szakmai megoldásait, létrehozott épületeit. Többek között megismerkedhettek a résztvevők a Széchenyi Lánchíd felújításának részleteivel, a Magyar Zene Házának acélszerkezeti kihívásaival (képünkön), az ország legmagasabb épülete (143 méter!), a MOL Campus tetőszerkezetének gyártástervezési és gyártási megoldásaival, a Hungexpo fogadóépülete megvalósításának kérdéseivel.
Szirmai György
(A fotó illusztráció)
