Ingatlan- és albérletárak az egekben, hitelpiaci roham, lakhatási válság – mostanában ilyen és ehhez hasonló híreket hallhatunk a hazai ingatlanpiacról. A Creditline elemzése nyomán arra kerestük a választ, ezekből a trendekből mi szűrődött le városunkba.
Az országos tendencia egyértelmű: bár a reálértéken számított árak csökkenést mutattak, a nominális értékek enyhe növekedésről tanúskodnak – miközben a hitelkamatok csökkenése inkább ábránd. Ez a jelenség a tranzakciók számában is jól tükröződött az év első felében.
Elmarad a várt kamatcsökkenés?
Már hónapok óta hangoztatják, hogy a jegybanki alapkamat csökkenése folyamatban van, ami a vásárlók számára a lakáshitelek kamatainak csökkenését ígéri. Sokan azonban nincsenek tisztában azzal, hogy a kereskedelmi bankok által kínált fix kamatozású lakáshitelek esetében nem az alapkamat a fő irányadó tényező. A fix kamatozású lakáshitelek kamatait valójában a Budapest Interest Rate Swap, vagyis a BIRS értéke határozza meg. Ez a referenciaérték azt mutatja meg, milyen kamatlábbal adnának a bankok egymásnak hitelt egy évnél hosszabb futamidőre, és jelzi, mennyibe kerül a bankoknak a lakáshitelek folyósítása. A bankok a lakáshitelek kamatainak kiszámításánál a BIRS értékét veszik alapul, amelyhez hozzáadják saját kamatfelárukat, hogy fedezzék költségeiket és biztosítsák a nyereségüket.
Ezért jelenleg kevésbé érződik a jegybanki alapkamat csökkenésének hatása a lakáshitelek piacán. Mivel a lakáshitelek tényleges költségét a BIRS értéke határozza meg, rossz hírrel szolgálhatunk: az MNB adatai szerint ez a mutató értéke május közepe óta folyamatosan növekszik, és a bankok a lakossági hitelek teljes hiteldíj mutatóját inkább az önkéntes kamatplafonhoz közelítik. Emellett a pénzintézetek jelenleg csak magas forrásköltség mellett képesek hitelezni. Ezek alapján nem várható a lakáshitelek kamatainak csökkenése a közeljövőben.
Sajnos kevés a tranzakció
Még mindig az országos mutatóknál maradva: az MNB új lakáspiaci jelentése szerint idén megugrott a lakáshitelek kihelyezése, több mint kétszeresére a tavalyi évhez képest, amikor is a kihelyezett hitelösszeg megfeleződött. A növekvő hitelfelvételi kedv egyaránt megjelent a piaci és a támogatott hitelek terén.
A valóságban az új állami támogatási forma, a CSOK Plusz csak a tranzakciók 10 százalékában jelent meg egy hazai ingatlanportál tranzakciós elemzése szerint. Ennek hátterében a támogatás szűkebb körű igényelhetősége, valamint a magas hitelkamatok állhatnak.
Nehezebb eladni, de...
A dunaújvárosi tendenciák furcsa kettősséget mutatnak: annak ellenére, hogy kevés a keresleti oldali szereplő, a dunaújvárosi kínálati ingatlanárak folyamatos ütemben emelkedtek az év eleje óta. Egy hazai ingatlanportál statisztikái szerint 2024 januárjában 431 ezer forintos átlagos négyzetméter árral találkozhattak a vevők. Egy négyzetméterért a második negyedév elején, áprilisban már 445 ezer forintot kértek átlagosan a hirdetők.
A nyár beköszöntével sem hagyott alább az áremelkedés, a júliusi adatok szerint az eladó lakóingatlanokat a településen átlagosan 454 ezer forintos négyzetméter áron hirdették meg.
Jelenleg ugyan nehéz pontosan megmondani, hogy milyen tendenciák uralják majd az ingatlanpiacot az év második felében, ám a kilátások szerint a fent vázolt tendencia folytatódik városunkban.
Forrás: Creditline
(Fotó: Vaszócsik Kristóf)
