Sikerdarabok és borzongatóan szép debütáló kórusmű, nagy klasszikusok és szívbemarkoló ritkaságok, a végén torokszorítóan gyönyörű közösségi élmény: az advent ünnepéhez illő koncerten lépett közönség elé a Dunaújvárosi Vegyeskar.
Szép hagyományt folytatott a kórus múlt vasárnap, hiszen évről évre az evangélikus templom ad otthont az együttes évzáró – és ebből fakadóan mindig egyfajta évösszegzőként is felfogható – hangversenyének.
Korokon, műfajokon át
Az advent szelleme és persze a hely varázsa is teszi, hogy elsősorban egyházzenei szerzemények, illetve az ünnepkörhöz kapcsolódó darabok adták a koncert gerincét – az Intercisa Múzeumban kipróbált, bevált recept szerint a két karnagy, Könyves Ágnes és Kurucz Gergely két önálló blokkal, két nívós összeállítással jelentkezett.
Szintén évek óta visszatérő elem, hogy a sort – és egyúttal Kurucz Gergely „válogatását” – most is Kodály Adventi ének című darabja nyitotta, majd korokon és földrajzi határokon átívelő kalandozás kezdődött. Csodás kollaborációk sorával: Webber Requiemjének Pie Jesu tételében mind Varga Anna, a Móricz Zsigmond Általános Iskola énektanára, mind a fiú szoprán szólam szintén móriczos tagjai – Berényi-Rimóczi Péter, Földesi Benedek, Kovács Ádám, Somogyi Zétény és Szabó Barnabás – remekeltek, és szépséges volt Bárdos Karácsonyi bölcsődala is, Péter Kata szólójával.
Doktori védése óta először ült az orgona, majd a zongora mögé Baráth Bálint zeneszerző, zongoraművész, aki közreműködőként is, önálló produkciójával is elvarázsolta a közönséget.
A közös élmény varázsa
A második rész – Könyves Ágnes dirigálásával – szintén remekbe szabott volt: John Leavitt amerikai szerző Petite Mass című szerzeményének Kyrie és Agnus Dei tételét először tolmácsolta – érzékeny-szép előadással – a vegyeskar, és immár a dunaújvárosi közönség is tapsolhatott Faltus csodálatos darabjának, az Ave Maria című kórusműnek, amellyel a közelmúltban a Dréta Antal Egyházzenei Kórustalálkozó vándordíját hódította el (ismét) az együttes.
A koncert varázslatos közösségi élményben csúcsosodott – ez egyébként szintén „vegyeskarikum”, az adventi koncertek sajátos, nagyszerű védjegye, legyünk büszkék rá! –, jelesül abban, hogy az Evening Rise című darabot a közönség köré állva tolmácsolták a kórustagok, méghozzá szívszorító erővel, hogy aztán a publikum bevonásával, együtt csendüljön fel a "Mennyből az angyal".
Így kell, és óvatosan ugyan, de megkockáztatom, csak így lehet díszbe öltöztetni a lelkeket. Köszönet érte minden közreműködőnek – a hangverseny hangulatáról meséljenek a képek!
(Fotó: Végh Zoltán)
