A cím magáért beszél – nem is olyan régen az ország legtöbb intézménye egyik napról a másikra azzal szembesült, hogy a hóvégi számla összege a sokszorosára növekedett. A hétköznapokban energiafüggésben élünk, ám gondos tervezéssel, nyugat-európai jó példákkal sokat javíthatunk a helyzeten.
Az évek előrehaladtával egyre hangsúlyosabbá válnak olyan kifejezések, mint például az energiahatékonyság, az energiafüggés csökkentése, a fenntarthatóság és a különböző zöld megoldások. A témának most egy apró szeletét ragadjuk meg Szabó Imre főépítész és Szabó Zsolt gazdasági és koordinációs alpolgármester közreműködésével.
A legjobb példa
Talán a Városháza épületével lehet a legjobban rávilágítani a fennálló problémákra. Mint arra Szabó Imre főépítész felhívja a figyelmet, ezt az épületet 1967-ben adták át, s ugyan az épület megfelelt az akkori követelményeknek, azóta már jelentősen megváltozott a helyzet. Szabó Imre azt mondta, az épület azóta sem lett teljes körűen felújítva, s ez bizony érződik a mindennapokban. A hőszigetelés hiánya azzal a szomorú következménnyel jár, hogy az épület fűtése egyáltalán nem energiahatékony, rengeteg erőforrást igényel. Ennek több oka is van: régi radiátorok fűtik az épületet, ráadásul a legtöbb helyen korszerűtlen nyílászárók és ablakok emlékeztetnek minket az épület életkorára.
A szakember arról is beszélt, hogy nem történt meg az energetikai hálózat korszerűsítése sem, pedig az évek során jelentősen megnövekedett az energiaigény. A számítógépeken, elektronikai berendezéseken túl nagyon sokat fogyasztanak a klímák, s a helyzeten az sem segít, hogy a legtöbb helyen még továbbra is régi típusú lámpatestek világítják meg a tereket. A számokkal nem szeretnénk senkit untatni, maradjunk annyiban, hogy jól mérhető, amikor megvalósul egy-egy apró fejlesztés, például amikor megtörténik egy radiátor cseréje, vagy energiatakarékos izzó kerül a „történelmi” lámpatestek helyére. Ezekre is akad példa, és Szabó Imre arra is felhívta a városlakók figyelmét, hogy mindezen fejlesztéseket „kicsiben”, azaz otthoni környezetben is megtehetjük.
Gondos tervezés, mérhető eredmények
A téma apropóján felkerestük Szabó Zsolt gazdasági és koordinációs alpolgármestert is, aki többek között az EUCF – European City Facility, vagyis a „Városokkal a városokért” – projekt kapcsán rengeteget foglalkozott olyan nyugat-európai jó gyakorlatokkal, amelyek külföldön már bizonyítottak. Szükség van a segítségre, hiszen az energiaválság idején a városi intézmények fenntartása is jóval többe került a megszokottnál, s szükség volt az önkormányzat és az intézményvezetők által végzett okos, gondos tervezésre annak érdekében, hogy át lehessen vészelni az említett időszakot. Az alpolgármester kiemelte, vannak a városban olyan intézmények és szolgáltatások, amelyeknek mindenképpen működniük kell.
Szabó Zsolt arról is beszélt, hogy az elmúlt évek szélsőséges időjárása igazolta a félelmeket: a globális klímaváltozás nem egy „hipszter hóbort”, hanem valódi probléma, amellyel bizony foglalkozni kell:
– A fenntarthatóságért mindenkinek tenni kell, egyformán meg kell vizsgálni a közintézmények helyzetét, és érdemes az otthoni környezetünk állapotával is behatóan foglalkozni az energiatudatosság és a zöld értékek jegyében. Ebben a témában nemcsak a felnőttekre, hanem a fiatalokra is szükség van. Szerencsére az utóbbi korosztály az eddigi tapasztalatok alapján fogékony a témára, szívesen vettek részt például a Szalki-szigeten megrendezett ÖKO-napon, ahol a maguk szintjén szembesülhettek úgy a problémákkal, mint a megoldási lehetőségekkel.
Az alpolgármester kiemelte: a fenntarthatóság terén még bőven van hová fejlődnünk, ám ha együtt dolgozunk és felismerjük a környezetünkben az egyébként javítható problémákat, máris egy lépéssel közelebb kerülünk a zöldebb jövőhöz.
Fotók: DSTV & Végh Zoltán
