1825. november 3-án gróf Széchenyi István történelmi felajánlásával megszületett a Magyar Tudós Társaság, a mai Magyar Tudományos Akadémia elődje. Az intézmény több mint két évszázada szolgálja a magyar tudomány fejlődését, a kutatók együttműködését és a tudományos eredmények megismertetését.
Kép: MTI
A Magyar Tudományos Akadémia története a pozsonyi országgyűlésen kezdődött. Felsőbüki Nagy Pál beszédének hatására Széchenyi István birtokai egyévi jövedelmét, 60 ezer forintot ajánlott fel egy magyar tudós társaság létrehozására. Példáját Andrássy György, Károlyi György és Vay Ábrahám is követte.
Az alapítók elsődleges célja a magyar nyelv művelése, a tudományos szókincs fejlesztése és a hazai kutatások támogatása volt. Az intézmény létrehozását 1827-ben törvénybe iktatták, tényleges működését pedig 1830-ban kezdte meg.
Első elnöke Teleki József történész lett, míg Széchenyi István az alelnöki tisztséget töltötte be. A korai tagok között olyan kiválóságok szerepeltek, mint Kazinczy Ferenc, Berzsenyi Dániel és Vörösmarty Mihály. Arany János később főtitkárként segítette az intézmény munkáját.
Az Akadémia elnökei között találjuk Eötvös Józsefet, Eötvös Lorándot és Szentágothai Jánost is. Az intézmény fokozatosan a magyar tudományos élet meghatározó központjává vált.
Napjainkban az MTA köztestületként működik. Tudományos osztályai és bizottságai támogatják a kutatókat, konferenciákat szerveznek, díjakat adományoznak és szakmai állásfoglalásokat készítenek.
November 3-a 2003 óta hivatalosan is a magyar tudomány ünnepe. A jeles nap arra emlékeztet, hogy a tudás, a kutatás és az új felfedezések nélkülözhetetlenek egy ország fejlődéséhez.
